vitt el a hőguta, csak kicsit másfelé terelődött az érdeklődés a napokban: mint a tetőtérben úgy a kertben is nagy a hőség. A GP 38-as hamarosan útnak indulhat az új fűtőházába, bár hétvégén még egy kettő gépes futást szeretnék velük tartani, a GP 30-as még keresi új gazdáját. A három PIKO kocsi átépítésével rendesen megszenvedek. A hátsó ablakok befalazása adja a legtöbb gondot, két kocsi teljesen készen van, egy még sehogy sem áll. Jobb lett volna, ha csak simán átfestem, nem kezdek bele ekkora projektbe, már látom. Közben beesett egy régi PIKO tartály, gyorsan szétkaptam, kicsit csiszoltam rajta, kapott egy új fényt, ma már matricáztam az egyik oldalát:
Felül a mintaként szolgáló régebbi, alul a most készülő kocsi. Bocs, ez is mobilos kép, azért ilyen gagyi. Lényegében ez csak egy közbenső gyors kis átfestős szöszmötölés, a lényeg, hogy nem jöttem ki a gyakorlatból, azonnal, elsőre sikerült minden vizesmatricát gond nélkül feltennem. Kap majd egy matt lakk réteget, hogy a felső kocsihoz hasonló felületet adjon. Sajnos az alapnak volt pár betegsége, amit nem javítottam ki, marad így: lépcsők és a fékkar hiányzik, bár ez utóbbit drótból le tudom hajtani, a lépcsőket egyelőre nem pótolom. A festésnél szerencse, hogy maradt a múltkori eresztésből valamennyi, mert egyszerűen nem volt itthon sötét barnám, így annak segítségével bordó, fekete, világosbarna színekből ki tudtam hozni ugyanazt az árnyalatot - de elismerem, hogy a mobilos fotó nem valami jól adja ezt vissza, pedig egyezik a szín valójában :) Érdekesség képpen, időbeosztásban egy ilyen kocsi átfestése így adja ki:
1 óra elmegy a szétszedéssel, becsiszolással
1 óra festék keverés, fújás, szóró elmosása
Fél óra matricázás / oldalanként
Fél óra matt lakk, szóró elmosása
Tehát (nekem) három és fél óra alatt áll össze egy sima átfestés feliratozással. Ezzel a kocsival együtt már öt ilyen tartálykocsim lesz, mind különböző pályaszámmal, ez nagyon szép szerelvény már a pályán. Mindeközben németben pedig W. és H. Brutzer feltöltött két újabb sorozatot gőzösökről, korabeli fotókból a flickr-re, tessék klikkolni, ámulni, bár most a nagyobb vasaké a főszerep (411, 424, 520). Ez megint adott egy seggberúgást, hogy folytatni kell a három PIKO kocsi átépítését végre, már ezerszer be lehetett volna fejezni, ha nem lógom el folyton az időt :)
Közben pedig eladóvá vált egy szintén USA Trains istállóból származő EMD GP 38-2, újszerű állapotban, kiegészítők még nincsenek felszerelve (zacskóban), felszereltsége mint a GP 30-é, D&H festésű gép, gyönyörű.Link:
Zárjuk rövidre: te szeretnél G amerikai gépeket olcsón: itt van. Én pedig szeretnék egy dízel szörnyet, a Dash-9 Aristocraft modelljét. Járjuk jól mindketten, te megveszed ezeket, én pedig a nagy szörnyet, mindenki nyer.
Valamint nem túl jó hír, hogy Briko felszámolja az LGB gyűjteményét. Érdeklődni lehet nála, érdemes, jó áron, hibátlan állapotú modellekről van szó!
a postás, de csak szólt, hogy úgyse' hozza ki, menjek be a postára, ott pedig az igazi börleszkfilmekbe illő hangulatban osztottak ki. Próbálok utalni a reálhozam nagyságára: gondoltam egy merészet, és igazán nagyvonaló lépésre szántam el magam, mint már olyan régen: új beszerzéseket eszközöltem, tényleg újat, nem holmi licitált kacatot, hanem igazi szaküzletes, dobozos holmit vásároltam! Egy kis doboz füstölő folyadékra tettem szert a Mediker üzletéből. Egyszer élünk, na, úgy gondoltam megengedhetem magamnak, hogy füstölögjek kicsit. Aztán rögtön bele is töltöttem a GP 30-as füstölőjébe, kakaót neki hadd forogjon az a motor és vártam.
Mondom vártam.
Vártam.
Nem történt semmi, úgy öt percig kb...de aztán:
Beindult a gépezet és tolta magából vastagon a füstöt. Gyorsan le is mobiloztam, szerintem jól néz ki. A pályás videót nem illesztem be, aki keresi megtalálja a videóim között, amúgy pedig ezen jobban látszik a füst szerintem. Hát jó, érkezett még valami a dobozban, majd a következő postban megmutatom, egész pofás.
jobb nevet nem tudok neki, a hétésegynegyedcol megnevezés túl hosszú, legyen parkvasút. Vagy ráülős vonat, ahogy Máté hívja. Szóval, naittakert.
Szóval az elkészült lézervágott lapok lassan 3D géppé állnak össze, köszönhetően egy aranykezű mesternek. A kerti talira elhoztam tőle a mozdonyt, hogy meg tudjam mutatni, hogy áll a gép. Az üres kaszni kb 30kg! A kész mozdony kb 100kg lesz, még nem tudom, hogy fogjuk ki-be rakosgatni, szerintem kap egy kis mozdonyszínt, az vicces lesz legalább, egy nagyra nőtt kutyaházba fogjuk betenni majd. A két géptér még nincs kész de talán látni a képen az elemekből, hogyan fognak kinézni. A főkeret alatt négy szál zártszelvény adja a merevítést: nyugodtan lehet ugrálni rajta, nem nagyon veszi fel...ez mozdony, vasból :) Örülök neki nagyon: nemrég amikor meséltem róla valakinek, hogy szeretnék olyan vasutat, mint a Füstiben van, max egy zavart mosoly volt a reakció, most pedig lassan testet ölt a jármű! Hát, még én sem gondoltam volna, hogy ez így megy.
Közben a három kocsi jobban feladta a leckét, mint gondoltam. Jobb lett volna, ha nem hallgatok másra, csak lefestem és feliratozom, a komplett átépítés nagyon kemény dió sajnos. Csiszolok mint a kisangyal amikor van rá pár percem, de még messze az az állapot amikor festhető lesz :(
körben de megtartódott tegnap a kerti tali. Sajnos én nem fotóztam vendéglátó lévén, csak egy képet készítettem:
A kép jobb alsó sarkában a vendég V60 107-es, az egyik komoly tényező volt az egykori Bambola játékbolt kirakatában, ami elindított a lejtőn lefelé, s tessék, már itt tartunk :) Annak ellenére, hogy nem tudott eljönni mindenki nagyüzem volt, az erősítő fel is adta párszor (vagy a trafó, ki tudja azt) és a "ráülős vonat" is szerintem megduplázta eddigi futásteljesítményét :)
egy nagy pörgés a témára, de azért folytatom, hátha talán most lesz. A "második nap" ami valójában csak 1-2 óra volt a festegetéssel telt. Kikevertem 3-4 árnyalatot és fújtam a diotárámát. Mutatok pár képet az eredményről.
A fotózáshoz a modelleket sajnos nem a legjobban válogattam össze, a MÁV Sy kocsi nagyon kilóg a sorból, mentségemre szóljon, hogy siettem, csak lekapkodtam a polcról a három vagont és rohantam fényképezni.
Hogyan készült, pár szóban. Legfontosabb: jól szellőző helyen fújjunk, én egyszerűen kivittem a teraszra a polcot. A szélén a fóliázást lemaszkoltam, egyszerűbb, mint később foltosra törölgetni hígítóval.. Aztán első körben a sínszálakra a rozsda felvitele jött. Ezután egy barnásabb árnyalattal koszoltam körbe, majd egy egészen sötét nagyon híg szín jött. A sötéttel az egész pályát áthúztam, jobban kiemeli a talpfákat, és egységes sötét matt bevonatot ad nekik. Apróságként egy fényes fekete csíkot húztam az átmenővágányok közepére, ez a dízelekből kicsöpögő-folyó olaj és egyéb folyadékok okozta szennyeződés. Ahol dízel üzem van, gyakran mozognak a gépek, ott sajnos ilyen a pálya (lásd 1-1 Balaton északi parti állomás). Nagyjából a szín rendben van, talán pár helyen még javítok. Most jön több apróság, pl a vágányzáró földkúpokhoz teszek egy-egy táblát, leszakadt plakátokat és néhány falfirkát viszek majd fel a híd lábazatára, és a híd is kap egy-egy táblát a járdákhoz. Azért ha van vélemény erről, szívesen olvasnám a kommentokban, akár pozitív, akár negatív :)
