Gombhoz a kabátot

Nincs visszaút,

a régi terepasztalnak holnap nagyon fog örülni egy srác valahol, az új terepasztalhoz tegnap megérkezett az első elem. A fordítókorong. Hát ez van, ilyet akkor kell venni, amikor olcsón van, nem akkor, amikor tényleg szükség lenne rá. Kicsit olyan érzés ez, mintha a vanília illatú Wunderbaumhoz keresnék autót, de sebaj. Szóval boldog karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak, és ne feledjétek, vonatot a fa alá!

Fény

Decemberben

újra közlekedik Budán és Pesten a fényvillamos. A BKV az elmúlt években kicsit nyitott a közlekedésbarátok felé, így a fényvillamos és az egyéb programok is kifejezetten számukra kerültek bevezetésre.  Részletes menetrend itt található: http://www.bkv.hu/hu/kozlemenyek/ujra_itt_a_karacsonyi_fenyvillamos

A tegnapi napon, miután leadtuk ajándékainkat a Mikulásgyárban, mi is kipróbáltuk. Nagyon szép, rengetegen fotózták a megállókban, a kívül-belül kidíszített UV szerelvényt. A személyzet kifejezetten utasbarát kivitelben került elhelyezésre a járművön, a bemondás sem a megszokott "szllkllmantérrkvtzik", a gyerekek élvezték nagyon. Mivel velük közlekedni nem egyszerű, hiába húzta a vállamat a fényképező vállszíja, egy fia fotót nem tudtam lőni a szerelvényről. De azért aki teheti nézze meg, menjen egy kört vele, egészen más élmény UV-zni mint a Combinon ülni. Megközelítésre így a karácsonyi őrületben csak a tömegközlekedést tudom ajánlani, autót a város szélén vagy valami kintre eső parkolóban hagyva.

Elektro

Nagyjából

a live steam gőzös megérkezése óta nem volt "elektromos" forgalom a kerti pályán. Valahogy egyszerűbbnek tűnt kimenni, felfűteni a gőzmozdonyt, és vonatozni, újra feltölteni, vonatozni, mintsem a pályát takarítani holmi levelek és piszok miatt. Nameg, a trafó és az erősítő is cserére várt, addig amíg a régi trafókat el nem adtam, nem vettem meg az újat, ez is hozzátett 1-2 hetet a dologhoz. A múlt hétvégén már nem húztam tovább a dolgot, a nemrég megérkezett erősítő is csak szobai próbán volt, a nap fent sütött, így a tavaszias időjárásban kiköltöztem pályát tisztítani. A diófa levelei három délelőttre elegendő munkát adtak (maga a fa pedig rengeteg diót), ezzel már nem kellett foglalkoznom, csak a pálya teljes átpucolásával. A szokásos módon fogtam és lemostam az egészet. A pályán nagyjából fél-háromnegyed óra alatt értem végig, mert nagyon nagyon durván elkoszolódott, az előző tisztítás óta másfél hónap telhetett el.

Mátéé volt az elsőbbség, egy nagyobb tehervonatot állítottunk össze amivel több kört ment az amerikai mozdonyával, addig én készülődtem az új kedvenccel, a füstölőssé alakított BR80-assal.

A füstölőt elég nehéz jól üzemeltetni. Valahol a 0 és az 1ml közötti folyadékot kell beletölteni és akkor jól megy, ha sokat töltök nem megy ha keveset akkor alig pöförészik. Viszont végre teljes a kis mozdony, füstöl, pöfög! A benne levő dekóder képes a dinamikus füstgenerátor kezelésére így nem kérdéses, hogy majd ilyet is szerzünk hozzá. A kerti vasúthoz történt még egy beszerzés, de nem gördülőállomány képében, hanem 25 méter 2.5-es sodrott réz vezeték érkezett. A képeken lehet látni, hogy több helyen a pálya mellett fut egy fehér kábel. Ez adja sok helyen az áramellátást, de ez csak 1.5-ös átmérőjű. Amikor készült a pálya, a nagy részén földben vezetett 2,5-ös kétszeres szigetelésű kábeleket tudtam lefektetni, a bővítésnél viszont már nem, így az akkor éppen kéznél levő 1,5-es csillárvezetéket használtam. Mivel nem akartam, hogy ez legyen a végleges megoldás, a leásást nem is csináltam meg - ha leásom tuti, hogy úgy marad végleg, és a vékony kábelen a nagyobb áramerősség nem valami jó dolog. Végre megvan a kábel, lehet, hogy ha elmaradnak a nagy fagyok, nekilátok valamelyik hétvégén, ha jönnek a fagyok akkor csak tavasszal, de rendesen lefektetem a kábelt, a kötések itt is dobozba kerülnek. Így a képekről a zavaróan igénytelen fehér csillárvezeték el fog tűnni végre!

Egy cikk

Egy mondat

amiért idén nem készült karácsony előtti válogatás, pedig többször nekifutottam:

http://index.hu/belfold/2011/12/08/jatekkiallitas/

"A felnőttek a végén még azon is sóhajtozhatnak egyet, hogy míg az ő kiskorukban a villanyvasút egy átlagos gyerekszoba alapfelszerelésének számított, a múzeum shopjában egy kis kortárs elektromos mozdony 24 ezer forint, és akkor még nincs se kocsink hozzá, se egy centi sínünk."

24 ezerért talán használt holmi lehetett? A decemberi MEB tele van akciós, karácsonyi ajánlatokkal, nagyon jó szettekkel, ezt szívesen lehoztam volna, de itthon ebből semmit sem látni, nem kaphatóak, a boltok weblapján nem látom a karácsonyi akciókat. Arra gondoltam, körbetelefonálom őket, hátha csak a weblapon nincs kint, de végül letettem róla. Tegye fel a kezét, aki a gyereknek 40-60 ezer Ft közötti villanyvasutat venne? Nem látom! Ott a hátsó sorban talán? Ja nem csak vakarózik. Szóval ez van, a fenti cikk utolsó mondatán el lehet gondolkodni. A mára felnőtt, blogoló vasútmodellezőket mind-mind ennek köszönhetjük, és sokan azért írunk blogot, hátha 1-2 embert sikerül visszahozni ebbe a nagyon szép világba, ahol ha akarod mozdonyvezető vagy, ha akarod forgalmista, ha akarod utazol az Orient Expressz-el, vagy ICE-n száguldasz valahol Németországban de ha mégsem akkor lehetsz ismét kisgyerek, a vonatoddal. Ennyi.

Tervek még

Esténként

agyaltam még egy kicsit. Aztán méricskéltem, rajzoltam tovább, próbálgattam mi hogy fér el. Végül pedig minden bátorságomat összeszedve a döntéshozók elé terjesztettem félve terveimet (feleség). És lőn csoda, megszületett a közel végleges eredmény. Kimérve, elfér, elférünk, beférünk, stb, e örö, bódottá.

Négy méter hosszú, 120-125 centi széles. A középső részen 80 centi körüli szélesség, ami kezelhetővé teszi az állomási részt valamint könnyebb hozzáférni mozdítás nélkül az asztal mögött levő ablakhoz.  Ennek ellenére hasonló megoldással kis mértékben mobil lesz,  ez alá is gurulós lábakat építek be. Az elképzelés szerint két részre lehet majd bontani, két méteres darabokra. Az illesztést a fremo-s moduloknál látott módon szeretném megoldani. A témája magyar jellegű asztal, lesz, a bal oldalon fűtőház. jobb oldalon ipartelep, városias környezettel, utakkal. A pályaudvari szint alatt rejtett tároló pályaudvar kapott helyet, itt spóroltam annyit, hogy hurkot kihagytam. A hurok a tervezett beépítésnél a terepből sok helyet elvett volna. Első körben a Medikernél összeállítottam kosárba a síneket, nagyjából az előző asztal árából megvan a teljes sínrendszer! Viszont, egyelőre a négykerekűn dolgozom, tehát az építés elkezdésére még várni kell. Majd valamikor tavasszal kezdem, addig a garázsban elvagyok. Kommentokban várom, hogy mit gondoltok a tervről.

MAXI

Jenny

utolsó útjára érkezett hozzám, még a télapó hozta a tavaszias reggelen. Mondjuk zöld autója volt rénszarvasok helyett, meg a ruhája is zöld volt, de hát mindegy, a postás is télapó valahol, az év minden munkanapján képes meglepetést okozni.

Nos, hát ő Jenny. Áramszedői elkoptak, a sajátos Märklin megoldásnak hála belevertek a kerék küllőibe amitől azok megszorultak és a motor fém fogaskereke ledarálta a tengelyen levő műanyag fogaskereket, így működésképtelenné vállt. Nem csak ez a hibája, hiányzik ez-az róla már sajnos, de nem is a gyűjtemény díszének vásároltam, eleve alkatrésznek érkezett, egy Junior szettes PIKO mozdony áráért nagyjából.

Jenny a kis Mamod gőzösnek tartogat némi feljavításhoz szükséges anyagot: csatlórudakat, gőzhenger utánzatot, lámpákat, és egy széntárolót amiben el tudom majd az RC elemét és áramköreit rejteni. Ezen kívül a benne lakó füstpatron a BR80-asba vándorol, és a fém fogaskerekes standard Märklin motor is jól jöhet még - tartaléknak elteszem. Az üzemképtelenül érkezett mozdonyt néhány perc alatt megszabadítottam a forgást akadályozó elkopott érintkezőktől, így képes volt pár métert menni, de a legyakott fogaskeréknek köszönhetően igencsak berregő hangon. A motort kiemeltem belőle, így további bontásig a gyerekek új kedvence, szabadon tologatható a padlástében levő tesztpályán. Egyébként gyönyörűen simán fut, a Mamod ugrálása sehol sincs Jenny suhanásához képest...jó lenne a teljes futóművet átmenteni, de több probléma megakadályozza ezt, például a kerékátmérő, ami a Mamod gépnél a működést alapvetően befolyásolja. Így ilyen komoly műtétbe még nem fogok, de amit tudok átépítek a live steam gépre, hogy egy kicsit szebb legyen. Meglepiként Jennyvel egy dobozban egy újabb umbauwagen is érkezett, hogy a szerelvényem immár négy kocsis legyen, nagyon szépen néznek ki együtt a kocsik, örülök az új beszerzéseknek.

Az erő forrása

Megérkezett

és be is üzemeltem az új erősítőt. A kerti pálya tervezésénél, már a legelső, simán homokra fektetett pálya esetében kiderült, hogy az egyik legfontosabb dolog a tápegység. Bár az a pálya még a régi háznál volt, az sem volt teljesen sík, az U alak mindkét szára emelkedett. A kertivasúti találkozón pedig elég gyakran lenyomtuk az igencsak kevéske mobile station korlátját.

Az "átmeneti" pályán már többféle tápegységet használtam, és időközben kiderült, hogy a Mobile ami nálam volt, a H0 szettekhez kapható, gyengébb változat, így lecseréltem egy erősebbre. A pálya elég tűrhető sík terepen feküdt, egészen jól működött minden, a kis körben négy betáplálási pont is volt.

A mostani pályánál már becsövezett vezetékekben, 1.5 és 2.5-ös réz kábelekben gondolkodtam eleve, így készült el minden. Megvásároltam egy 60VA-s Märklin tápot és bíztam abban, hogy mindent megtettem a siker érdekében. Nos, lótúrót. Az emelkedők többszöri próbálgatásra lettek kialakítva, hogy a gyenge gépek is felhúzzanak rajta néhány kocsit, a próbaterhelés pedig a csupa fém F7-es volt. Hamar kiderült azonban, hogy a Mobile elvi, 2.1A-s terhelhetősége semmi, két mozdony megindítása már gondot okozott neki, állandósult a zárlatjelzés. Vándorffy Józsi ekkor jött a képbe, készült egy kísérleti DCC erősítő, amely be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Voltak hiányosságai, de egy teljes szezont végigüzemelt becsülettel, néha négy vonat egyszerre közlekedett a pályán, alapvetően jól bírta.

Azonban, a végleges megoldástól messze volt. A mérések alapján mind az erősítő, mind a tápegység hiányosságokkal küszködött. A tápegység is elég hamar kimerült, a nem stabilizált kimeneten akár 1-2V esés is mutatkozott terhelésre. Felváltottam egy nagy teljesítményű labortáppal, a mérések idejére, de akkor az erősítő érte el teljesítőképessége határát, simán lehetett volna tojást sütni a hűtőbordákon, a hőkioldó is működött 1-2 esetben. Ekkor Józsi már dolgozott az új megoldáson, részben azért, mert épült Joó Feri monster-sized kerti pályája, oda pedig kell a táp rendesen. Az elkészült erősítőt nálunk próbáltuk ki koraősszel. Csodát láttam, a mozdonyok mintha újjászülettek volna, az emelkedőn vánszorgás - hangerő - fényerő csökkenés helyett a V200-as akár öt kocsival is vágtázott felfelé, mindezt 16V-os sínfeszültségnél (az eddigi 23V helyett)! Nem volt kérdéses, hogy erre van szükségem. Sikerült eladnom a két Märklin trafót, és beszámolta a régi DCC erősítőt, én pedig itthon a kiürített dobozba berámoltam mindezt:

Ennyi az egész, az a pici laptop táp méretű fényes doboz a nagy teljesítményű kapcsolóüzemű tápegység, a fekete doboz pedig erősít. Csak jelzésként emelném ki a dupla betáp vezetéket, 10A az nem játék. A DCC erősített kivezetésen levő 1-es rezet azt hiszem ideje lesz 2.5-ösre cserélnem, mielőtt elvilágítom :) Az erősítő rendelkezik még visszacsatolási funkcióval, amit én a buta Märklin rendszeremmel nem tudok használni. Ha valaki nagyobb terepasztalt épít, nézze meg az erősítő árakat. Aztán vegyen egyet Józsitól, a megmaradt összegen meg valami szép kis modellt ráadásnak.

Tiszta lappal

Az egyetlen

megkötés az, hogy a megmaradt Roco digitális alapkészletemmel fogom vezérelni az új asztalt. Minden másban egyelőre szabad a pálya, nem vagyok semmi jónak elrontója, de, van egy alap koncepcióm. Bár nagyon nagy a tetőterünk, a terepasztalra fordítható rész természetesen nem az egész terület, meg kell húznom a határt, négy, négy és fél méterben, vagy valahol a környékén. A második alapkő az, hogy két vágányos vonalat szeretnék, ha lehet, U alakú asztalon, középen az állomás, bal oldalt fűtőház, jobb oldalt ipartelep. Dilikört felejtsük el, ha nem mondtam volna, két szint kell minimum, alagút, híd. Na szóval innen indulunk, egyelőre PIKO A-ban rajzolok.

Hát ez egy pöttyet nagyra sikeredett. De a koncepciót kell benne meglátni: bal oldalt a körben belül lenne a fűtőház, a vonal itt süllyed le az alsó szintre, a kereszteződés előtt bújik ki az alagútból, hídon keresztez. Az állomás alatti rész 2-3 vágányos rejtett pályaudvarnak hasznosítható.

Ugyanaz négy és fél méterre lecsípve azzal, hogy ívbe tettem az állomást. Épphogy csak ív ez, még pont belátni a két végét a középpontról, nincs szükség előjelzős trükközésekre. A váltókörzetben csaltam megintcsak magamnak egy kis helyet. Bal oldalt a fűtőházi vágány enyhén emelkedik, hogy a süllyedő fővonal bebújhasson alá. Jobb oldalt az iparvágányból is elvettem, kis méretű üzemet tervezek eleve, a két vágány nem létfontosságú. 1-1 kocsi ottmaradhasson, körüljárási lehetőségre nincs szükség. Szintén az állomás alá bújtatható el a rejtett tároló pályaudvar. Az U alak belső fele alig 90cm, ez jó, kezelhető méret számomra. Véleményed van? Másként csinálnád? Halljuk, itt kommentbe' vagy itt hozzászólva.

Update: most így állunk, négy méterre lementünk, 80 centis darázsderékkal, alakul ez.

Lapszemle, ep.1.

Itt van

a december, esernyővel és gumicsizmával jön a mikulás, a rénszarvasok meg a szánkó pihennek hó hijján a garázsban. De megérkezett a decemberi ModellEisenbahner is, gyors átfutás jön.

100 éve áll a Hohenzollernbrücke (szokás lefordítani a hídneveket?) Kölnben. Ennyi idő alatt megélt ezt-azt, rendszerek épültek fel és dőltek össze, háborúk törtek ki és zárultak úgynevezett béketárgyalásokkal, a cikkben kitérnek minderre. A nürnbergi kiállításon már beharangozták, a Busch és az MTH közös gyermekét, a bajor S3/6 mozdonyt, 0-ás méretarányban. A 3,5kg-os gépezetet az MTH készíti teljesen fémből, a Busch csupán a németországi partnerük a terjesztésben. Az MTH hosszú évek óta dolgozik 0-ban, nem egy új területre léptek a modellel, ez meg is látszik rajta. A Pacific gőzmozdonyok egyébként is a gőzösök legszebbei, ezt a modell is hűen tükrözi. Modelltesztekből rengeteg van, az 1:32-es Wiking John Deere tetszett leginkább, régóta tervezem, hogy a kerti vasút számára beszerzek néhány járművet, a teherkocsikra rakományként vagy díszként a kertben. Terepasztalok: egy érdekes téma, egy kisebb H0 elágazó-állomás, de nem is a járművek vagy a terep ami megadja a lökést az egésznek, hanem az, hogy kifejezetten őszi tájat építettek. Színesek a fák, fakó a fű, jól eltalát asztalról van szó. A másik egy látogatható klub-asztal, kiállítás jellegű: Miniatur-Elbtalbahn felújítása, Bad Schandau állomás épülete készült el, lézervágott alkatrészekkel, egyedi építésben, az eredeti mintájára. Modellújdonságok: a PIKO kiadta a G méretű krokodilt, de csak a következő számban lesz részletes bemutató. A Roco erősít TT terén, egy újabb BR120 változat jön ki, és a Búvárt is kihozták. Nem tudom kihagyni Jörg Chocholaty átépítését, ezúttal egy BR181.2 -t szuperelt, kis szériás kiegészítőkkel, festéssel. "Röviden" ennyi, a héten belehúzunk, RC-sedik a gőzös, érkezik némi kerti vasúti kiegészítő, és az MD is alakult itt-ott.